Erzsébetvåros:
ErzsĂ©betvĂĄros fĆ lĂĄtvĂĄnyossĂĄga az impozĂĄns örmĂ©ny katolikus nagytemplom, amely 1766 Ă©s 1783 között Ă©pĂŒlt barokk stĂlusban. A vĂĄros fĆterĂ©n több törtĂ©nelmi Ă©pĂŒlet talĂĄlhatĂł, köztĂŒk az Apafi-vĂĄrkastĂ©ly, az IgazsĂĄgĂŒgyi Palota, valamint az egykori mechitarista templom Ă©s a rĂ©gi "alsĂł" örmĂ©ny templom, amely ma evangĂ©likus templomkĂ©nt mƱködik.Â
Medgyes ĂvĂĄrosa
Medgyes törtĂ©nelmi központja gazdag szĂĄsz öröksĂ©ggel bĂŒszkĂ©lkedik. FĆ nevezetessĂ©ge a Szent Margit evangĂ©likus erĆdtemplom, amelyet 1482-ben fejeztek be. A templomot öt toronnyal erĆdĂtett falgyƱrƱ veszi körĂŒl, Ă©s 74 mĂ©ter magas tornya a vĂĄros jelkĂ©pe. BelsejĂ©ben gĂłtikus szĂĄrnyasoltĂĄr Ă©s 15. szĂĄzadi freskĂłk lĂĄthatĂłk. Az ĂłvĂĄrost egy 1485 mĂ©ter hosszĂș vĂĄrosfal veszi körĂŒl, amelynek több tornya is fennmaradt. KĂŒlönösen figyelemre mĂ©ltĂł a dĂ©li Forkesch-kaputorony Ă©s az Ă©szaki SteingĂ€sser-torony. A vĂĄrosközpontban sĂ©tĂĄlva megcsodĂĄlhatjuk a rĂ©gi szĂĄsz hĂĄzakat Ă©s a közĂ©pkori hangulatot ĂĄrasztĂł utcĂĄkat, amelyek Medgyes gazdag törtĂ©nelmĂ©t tĂŒkrözik.
Asszonyfalvi ErĆdtemplom
Az Asszonyfalvi erĆdtemplom a 14. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt gĂłtikus stĂlusban. A templomot a 15. szĂĄzadban erĆdĂtettĂ©k, körĂŒlötte vĂ©dĆfalat Ă©s bĂĄstyĂĄkat emeltek. A templom belsejĂ©ben közĂ©pkori freskĂłk Ă©s egy 18. szĂĄzadi orgona talĂĄlhatĂł. A templom tornya kilĂĄtĂłkĂ©nt is szolgĂĄl, ahonnan gyönyörƱ panorĂĄma nyĂlik a környezĆ tĂĄjra. A templom mellett egy kis mĂșzeum is mƱködik, amely a helyi szĂĄsz közössĂ©g törtĂ©netĂ©t mutatja be.Â
Berethalmi ErĆdtemplom
A Berethalmi erĆdtemplom ErdĂ©ly egyik legimpozĂĄnsabb közĂ©pkori mƱemlĂ©ke, amely 1993 Ăłta az UNESCO VilĂĄgöröksĂ©g rĂ©sze. A 15. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt gĂłtikus stĂlusban, Ă©s hĂĄrom vĂ©dĆfalgyƱrƱ, valamint hĂ©t bĂĄstya veszi körĂŒl. BelsĆ terĂ©ben talĂĄlhatĂł ErdĂ©ly legnagyobb gĂłtikus szĂĄrnyasoltĂĄra, amely 28 tĂĄblakĂ©pbĆl ĂĄll, Ă©s JĂ©zus Ă©letĂ©nek jeleneteit ĂĄbrĂĄzolja. A templom kĂŒlönlegessĂ©ge a bonyolult zĂĄrszerkezetƱ sekrestyeajtĂł, amely 1515-ben kĂ©szĂŒlt, Ă©s az 1900-as pĂĄrizsi vilĂĄgkiĂĄllĂtĂĄson aranyĂ©rmet nyert. A templomot körĂŒlvevĆ erĆdĂtmĂ©ny falai Ă©s bĂĄstyĂĄi a közĂ©pkori vĂ©delem lenyƱgözĆ pĂ©ldĂĄi. A templomot körĂŒlvevĆ robusztus, több toronnyal megerĆsĂtett vĂ©dĆfalak talĂĄlhatĂłk.Â
SzĂĄszalmĂĄdi ErĆdtemplom
SzĂĄszalmĂĄd fölĂ© magasodĂł dombon ĂĄll a 1502-ben Ă©pĂtett gĂłtikus templom, amelyet erĆs falak Ă©s nĂ©gy torony vĂ©delmez. A templomban ma is lĂĄthatĂłak az eredeti falfestmĂ©nyek, valamint az 1718-as restaurĂĄlĂĄs nyomai. A XIX. szĂĄzadban barokk stĂlusĂș mennyezet, oltĂĄr, szĂłszĂ©k Ă©s szenteltvĂztartĂł kerĂŒlt a templomba. A közĂ©psĆ harangjĂĄn lĂĄthatĂł felirat szerint a XV. szĂĄzadban öntöttĂ©k, mĂg az orgona 1791-ben kĂ©szĂŒlt. A templomot merevĂtĆ oldalpillĂ©rek erĆsĂtik, Ă©s körĂŒlötte nĂ©gy irĂĄnyba nĂ©zĆ torony talĂĄlhatĂł a vĂ©dĆfalban. A keleti torony a kaputorony, mĂg a nyugati toronyban 1914-ig vĂztartĂĄly biztosĂtotta az erĆd vĂzellĂĄtĂĄsĂĄt. A falakon lĆrĂ©sek Ă©s forrĂł szurok öntĂ©sĂ©re szolgĂĄlĂł nyĂlĂĄsok is talĂĄlhatĂłak.Â
Nagyszeben ĂvĂĄrosa
Nagyszeben ĂłvĂĄrosa, az erdĂ©lyi szĂĄszok egykori kulturĂĄlis Ă©s kereskedelmi központja, lenyƱgözĆ közĂ©pkori Ă©pĂtĂ©szetĂ©vel Ă©s hangulatos utcĂĄival vĂĄrja a lĂĄtogatĂłkat. A vĂĄros fĆtere, a Nagypiac, a barokk Ă©s gĂłtikus Ă©pĂŒletek harmonikus egyĂŒttesĂ©vel kĂŒlönleges atmoszfĂ©rĂĄt teremt. A tĂ©r közepĂ©n ĂĄll a Brukenthal-palota, amely ma mĂșzeumkĂ©nt mƱködik, bemutatva a rĂ©giĂł mƱvĂ©szeti kincseit. A közeli TanĂĄcstoronybĂłl pĂĄratlan kilĂĄtĂĄs nyĂlik a vĂĄrosra Ă©s a környezĆ tĂĄjra. A szƱk, macskaköves utcĂĄkon sĂ©tĂĄlva felfedezhetjĂŒk a vĂĄros rejtett kincseit, mint pĂ©ldĂĄul a Hazugok hĂdjĂĄt, amelyhez szĂĄmos legenda fƱzĆdik. Nagyszeben ĂłvĂĄrosa 2007-ben elnyerte az EurĂłpa KulturĂĄlis FĆvĂĄrosa cĂmet, ami tovĂĄbb növelte hĂrnevĂ©t Ă©s vonzerejĂ©t.Â
ASTRA MĂșzeum
A szebeni ASTRA MĂșzeum RomĂĄnia legjelentĆsebb etnogrĂĄfiai intĂ©zmĂ©nye Ă©s EurĂłpa legnagyobb szabadtĂ©ri mĂșzeuma. A lĂĄtogatĂłk 10 km hosszĂș sĂ©tĂĄnyon fedezhetik fel a hagyomĂĄnyos romĂĄn vidĂ©ki Ă©letet, megtekintve gondosan megĆrzött paraszthĂĄzakat, templomokat Ă©s kĂ©zmƱves mƱhelyeket.Â
Szelindek VĂĄra
Szelindek vĂĄra SzebentĆl 15 km-re, egy domb tetejĂ©n talĂĄlhatĂł. A XIV. szĂĄzadban Ă©pĂŒlt, a Nagyszeben Ă©s Medgyes közötti Ăștvonal vĂ©delmĂ©t szolgĂĄlta. A vĂĄr impozĂĄns romjai a közsĂ©g fölĂ© magasodĂł dombon talĂĄlhatĂłk, lenyƱgözĆ kilĂĄtĂĄst nyĂșjtva a környezĆ tĂĄjra. A lĂĄtogatĂłk felfedezhetik a közĂ©pkori erĆdĂtmĂ©ny maradvĂĄnyait, beleĂ©rtve a falakat Ă©s tornyokat, amelyek a rĂ©giĂł törtĂ©nelmi jelentĆsĂ©gĂ©t tĂŒkrözik.Â
Transzfogarasi Ășt
A Transzfogarasi Ășt RomĂĄnia egyik leglĂĄtvĂĄnyosabb hegyi Ăștja, amely a Fogarasi-havasokon keresztĂŒl köti össze ErdĂ©lyt Ă©s Havasalföldet. Az Ășt 1970 Ă©s 1974 között Ă©pĂŒlt Nicolae CeauÈescu utasĂtĂĄsĂĄra, katonai cĂ©lokbĂłl. A 90 km hosszĂș Ășt legmagasabb pontja 2042 mĂ©teren talĂĄlhatĂł, Ă©s szĂĄmos hajtƱkanyarral, alagĂșttal Ă©s hĂddal rendelkezik. Az Ăștvonal mentĂ©n olyan nevezetessĂ©gek talĂĄlhatĂłk, mint a Bilea-tĂł Ă©s a Vidraru-gĂĄt. A Transzfogarasi Ășt ĂĄltalĂĄban jĂșnius vĂ©gĂ©tĆl oktĂłber vĂ©gĂ©ig van nyitva, az idĆjĂĄrĂĄsi viszonyoktĂłl fĂŒggĆen.Â
Bilea-tĂł
RomĂĄnia legfotĂłzottabb gleccsertava, amely a Transzfogarasi Ășton talĂĄlhatĂł, Ă©s könnyen elĂ©rhetĆ, Ăgy mindenki Ă©lvezheti a tĂĄj szĂ©psĂ©gĂ©t. 2034 mĂ©teres magassĂĄgban fekszik. FelĂŒlete 46 508 mÂČ, legnagyobb mĂ©lysĂ©ge 11 mĂ©ter. A tĂł környĂ©ke nĂ©pszerƱ tĂșrĂĄzĂĄsi cĂ©lpont, Ă©s tĂ©len jĂ©ghotel is Ă©pĂŒl itt, amely kĂŒlönleges Ă©lmĂ©nyt nyĂșjt a lĂĄtogatĂłknak.Â
Bilea-vĂzesĂ©s
A Bilea-vĂzesĂ©s, amely 60 mĂ©ter magas Ă©s a Bilea-tĂł közelĂ©ben talĂĄlhatĂł, lenyƱgözĆ lĂĄtvĂĄnyt nyĂșjt. A vĂzesĂ©shez vezetĆ tĂșraĂștvonal közepes nehĂ©zsĂ©gƱ, Ă©s lenyƱgözĆ panorĂĄmĂĄt kĂnĂĄl a környezĆ hegyekre. A Bilea-vĂzesĂ©s nĂ©pszerƱ cĂ©lpont a termĂ©szetkedvelĆk Ă©s tĂșrĂĄzĂłk körĂ©ben, kĂŒlönösen a nyĂĄri hĂłnapokban, amikor a környĂ©k gazdag növĂ©ny- Ă©s ĂĄllatvilĂĄga is megfigyelhetĆ.Â
TĂŒndĂ©rek Völgye AgyagkastĂ©ly
Egy mesebeli Ă©pĂtmĂ©ny, amely a Fogarasi-havasok lĂĄbĂĄnĂĄl, FelsĆporumbĂĄk telepĂŒlĂ©s közelĂ©ben talĂĄlhatĂł. Az Ă©pĂŒletet teljes egĂ©szĂ©ben termĂ©szetes anyagokbĂłl â agyagbĂłl, homokbĂłl, szalmĂĄbĂłl Ă©s fĂĄbĂłl â Ă©pĂtettĂ©k, Ăgy tökĂ©letesen illeszkedik a környezĆ tĂĄjba. A kastĂ©ly egyedi, organikus formavilĂĄga Ă©s a körĂŒlötte elterĂŒlĆ festĆi környezet szĂĄmos lĂĄtogatĂłt vonz. A lĂĄtogatĂłk szĂĄmĂĄra belĂ©pĆdĂj ellenĂ©ben nyitva ĂĄll, a pontos nyitvatartĂĄsi idĆkrĆl Ă©s ĂĄrakrĂłl Ă©rdemes elĆzetesen tĂĄjĂ©kozĂłdni.  A hely egyedi Ă©pĂtĂ©szetĂ©vel Ă©s gyönyörƱ kertjĂ©vel egy igazi mesevilĂĄgot kĂnĂĄl.
A Naptår Története - tematikus park
Az AgyagkastĂ©ly közelĂ©ben, amely az Ă©v hĂłnapjainak törtĂ©netĂ©t Ă©s eredetĂ©t mutatja be kĂŒlönfĂ©le tevĂ©kenysĂ©gekkel gyermekeknek Ă©s felnĆtteknek egyarĂĄnt.
Kerci kolostor
A kerci ciszterci kolostor ErdĂ©ly egyik legjelentĆsebb gĂłtikus mƱemlĂ©ke, amely a 13. szĂĄzad elejĂ©n Ă©pĂŒlt. AlapĂtĂłja Imre kirĂĄly volt 1202-ben, Ă©s a franciaorszĂĄgi Pontigny apĂĄtsĂĄgbĂłl Ă©rkezett szerzetesek nĂ©pesĂtettĂ©k be. A kolostor a ciszterci rend legkeletibb Ă©s egyetlen erdĂ©lyi kolostora volt, jelentĆs szerepet jĂĄtszva a rĂ©giĂł vallĂĄsi Ă©s kulturĂĄlis Ă©letĂ©ben. A 16. szĂĄzadban a kolostor rĂ©szben romossĂĄ vĂĄlt, de a templom szentĂ©lyĂ©t a helyi szĂĄsz közössĂ©g evangĂ©likus templommĂĄ alakĂtotta ĂĄt, amelyet a mai napig hasznĂĄlnak. A kolostor romjai lĂĄtogathatĂłk, Ă©s a helyi lelkĂ©sztĆl lehet elkĂ©rni a kulcsot a bejutĂĄshoz.Â
TĂșrĂĄk a Fogarasi-havasokban
A Fogarasi-havasok, RomĂĄnia legmagasabb hegysĂ©ge, szĂĄmos tĂșraĂștvonalat kĂnĂĄl, beleĂ©rtve a Moldoveanu-csĂșcs (2544 m) Ă©s a Negoiu-csĂșcs (2535 m) meghĂłdĂtĂĄsĂĄt, valamint könnyebb kirĂĄndulĂĄsokat, pĂ©ldĂĄul a Bilea-tĂłtĂłl a Zerge-tĂłig vezetĆ Ă¶svĂ©nyt.Â
VĂzaknai sĂłs tavak â ErdĂ©ly tengerpartja
VĂzakna, amely SzebentĆl 17 km-re talĂĄlhatĂł, hĂres gyĂłgyhatĂĄsĂș sĂłs tavairĂłl, Ă©s ideĂĄlis hely a pihenĂ©sre.